Hogyan képes a víz fölfelé folyni a fák ágaiban?
A víz különleges jellemzője, hogy egyedi felületi feszültséggel bír. Ez az oka annak, hogy a növényekben lévő víz felfelé, a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni. Ennek köszönhetően jut el tápanyag a legmagasabb fák csúcsaiba is. A felületi feszültség elve teszi lehetővé a gravitációval ellentétes nedváramlást, azaz a víz „fölfelé folyik” a növények táplálékszállító szöveteiben.
Elvégzel egy kísérletet?
Öveges professzor a következőképpen szemléltette a felületi feszültség jelenségét: fémtárgy, például egy régi alumínium 10 vagy 50 filléres nem merül alá a vízben, ha óvatosan teszed a víz felületére, úgy, hogy a lapja mindenütt érintse a vízfelületet. Ezt úgy tudod megtenni, ha egy gémkapocsból L alakú tartót hajlítasz. A pénzérmét először a tartóra helyezed, azután óvatosan ráteszed vele a víz színére, és akármilyen hihetetlen, de nem fog elsüllyedni, hanem úszni fog a vízen. Próbáld ki! Ha a pénzérme széle érintkezik a vízfelülettel, nem pedig a lapja, akkor nem marad a felszínen, hanem elsüllyed. Fontos az is, hogy az alumíniumpénz száraz legyen. A pénzdarabok széle mellett a vízfelület kidudorodik, feszül a pénzdarab súlya alatt. Olyan, mintha egy rugalmas hártyára fektettük volna a pénzdarabot. Ezt a kísérletet vékony acéltűvel is megcsinálhatod. A lényeg itt is az, hogy a tű száraz legyen, és egyszerre érjen a felülete a víztükörhöz. A vízipókok is tudják a fizikát, mert lépkednek a víz színén.
Miért sózzák télen az utakat?
A sós víz nem 0 °C-on, hanem kb. –15 °C-on fagy meg. A sótartalomtól függően változik a fagyáspont. Minél több a só, annál alacsonyabb fokon fagy meg a víz. A só reakcióba lép a jégben lévő vízmolekulákkal, felbontja a hidrogénhídkötéseket, és "felolvasztja a jeget" .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése